Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata

1.1. Az SZMSZ célja, tartalma Bevezetés

A Szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza az intézmény belső felépítésének elemeit, a működés alapvető irányelveit és rendszerét.

Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, az iskola dolgozóinak meghatározott szabályokat, a folyamatos rend fenntartására szóló utasításokat

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítására határoz meg szabályokat.

  • Tartalma:
  • Az intézmény szervezeti felépítése
  • A benntartózkodás és a működés rendje
  • Nevelőtestület feladatköre és munkarendje
  • A pedagógiai munka ellenőrzési rendje
  • A szülők tájékoztatásának szabályai és a kapcsolattartás rendje
  • Hagyományok és ünnepségek rendje
  • Egészségügyi ellátás megvalósulása
  • Balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat
  • A külső kapcsolatokra vonatkozó mechanizmusokat
  • A rendelkezéseket, melyeket külön jogszabály
  • Az intézmény működését meghatározó dokumentumoky

Jogszabályok:

1992.évi XXII. Törvény a: A munka törvénykönyve 2012. évi módosításaival
1992. évi XXXIII Törvény: közalkalmazottak jogállása 1993. évi törvény: A közoktatásról

138/ 1992. évi (X.8.) korm. Rendelet 11/ 1994. évi (VI:8.) rendelet az oktatási intézmények működéséről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény
Rendeletek:

  1. 110./ 2012.VI.4. a nemzeti alaptanterv kiadásáról
  2. 229./ 2012 VIII.28. korm. Rendelet A nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtási…
  3. EMMI rendeletek 11/ 2012 VII.31. nevelési és oktatási intézmények működéséről
  4. 229/2012 VIII.28. korm rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  5. 2013évi CXXXVII.tv A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2011.CXC módosítása
  6. 326/2013. VIII: 30. korm rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszere
  7. 326/2016.VIII. 28. korm rendelet módosítva
  8. 326/2016. IX.30. korm. rendelet módosítása

A Szabályzat hatálya:

Az SZMSZ és mellékletei betartása kötelező az intézmény dolgozóira nézve. Az intézmény igazgatója előterjeszti, a nevelőtestület elfogadja,
A DÖK és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol.
A fenntartó jóváhagyja határozatlan időre, visszavonásig.

2. Az Alapító Okirat tartalma: mellékelve az alapító okirat

Az intézmény felügyeleti szervei: szakmai és törvényességi felügyelet a Pestszentimrei Református Egyház gyülekezete: hatáskör gyakorlója a presbitérium által megbízott igazgatótanács

Törvényességi felügyelet: Budapest Főváros Kormányhivatala
Gazdálkodási felügyelet: Az iskolafenntartó Pestszentimrei Református Gyülekezet elnöksége és az intézményfenntartó érdekeit képviselő igazgatótanács és a presbitérium

Az ellenőrzés rendje:

  • az iskolafenntartó évenkénti beszámoló jelentések bekérése és eseti látogatások útján ellenőrzi az intézmény működését, törvényességét, szabályosságát, szakmai minőségét.

A gazdálkodás rendjét rendszeresen ellenőrzi az igazgatótanács az intézmény költségvetését és a záró beszámolóját az igazgatótanács és a presbitérium hagyja jóvá.

Működése: a 18. kerületben, egyoldalú nyilatkozat alapján a fővárosi hosszú távú fejlesztési tervben bejegyezve. 2013-ban megújítva.

  1. 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői:
  2. az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre: önálló jogi személy, mely a Köznevelési törvény és Református Egyház közoktatási törvénye hatályos jogszabálya szerint működik.
  3. Felelős vezetője az iskola igazgatója.
  4. Az iskola igazgatója a Református Egyház közoktatási törvénye szerint gyakorolja a munkáltatói jogköröket.
  5. Vagyon feletti rendelkezés joga: a fenntartót illeti meg, a mindenkori állami és egyházi jogszabályok szerint.

1.2.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása:

Önálló maradványelvű egyházi költségvetési szerv önálló bérgazdálkodási jogkörrel.
Tevékenységéről és gazdálkodásáról az egyházi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint számol be. Beszámolási kötelezettség a fenntartó igazgatótanács felé történik. Elszámolás és ellenőrzés: a Magyar Államkincstár és a Magyar Református Egyház Zsinata

2 Az iskola szervezeti rendje

2 .1. A közoktatási intézmény vezetése:
2.1.1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató

Az igazgató áll az intézmény élén, munkáját a fenntartó megbízásából látja el. Munkáját az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető segíti.
Jogállása magasabb vezető, amelyet az ide vonatkozó rendelkezések alapján lát el. Az intézmény vezetése, vezetői felelősség, képviselet és döntési jogkör, mely meghatározza tevékenységét.

Feladatait a Magyarországi Református Egyház Zsinat 1995.évi törvénye határozza meg.
Az igazgató kizárólagos jogköre: a dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint a kötelezettségvállalási jogkör, a fenntartóval való egyeztetés mellett.

Az igazgató jogai:

  • Tanácskozási jog a fenntartói értekezleteken
  • Dönt minden, az intézmény működésével kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe
  • Az alkalmazottak foglalkoztatására élet és munkakörülményeik javítására vonatkozó kérdésekben fegyelmiügyekben egyeztetési kötelezettség mellett dönt.
  • Köteles biztosítani, hogy az intézményben AZ MRE Alkotmányának, törvényeinek, és a Magyar KöztársaságAlkotmányának törvényei érvényesüljenek.
  • Az igazgató felelős:
  • Az alapító okiratban foglaltak megtartásáért
  • Szakszerű és színvonalas pedagógiai munkáért, a pedagógiai program végrehajtásáért
  • Az intézmény rendjéért, a vagyonának kezeléséért
  • A költségvetés elkészítéséért, és a takarékos célszerű gazdálkodásért
  • Pontos ügyvitelért
  • Gyakorolja a munkáltatói jogokat
  • Dönt minden ügyben, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
  • Rendkívüli szünetet rendel el, természeti csapás, rendkívüli időjárás, természeti csapás, más elháríthatatlan ok miatt.
  • Képviseli az intézményt
  • Jogkörét esetenként néhány ügyben átruházza helyettesére, vagy más alkalmazottra.

Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök:

  • Igazgatóhelyettesek számára:
  • a tanuló felvételi ügyben való eljárás lefolytatását, döntés előkészítést
  • órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát
  • mindkét helyettes: intézményi rendezvények szervezése és lebonyolítása, azon részvétel kerületi eseményeken
  • a szakszerű munka végzésének közvetlen ellenőrzése: pl. pontos órakezdés, óralátogatások, tanmenetek, írásbelifeladatok tartalma, mennyisége, azok ellenőrzésének megléte
  • ellenőrzi az osztálynaplók vezetését, osztályzatok számát, beírását, egyéb iskolai dokumentumok vezetését.Mindkettő
  • minőségi munkavégzésért járó juttatások odaítélésére javaslatok – mindkettő
  • belső önértékelés, és a pedagógus előmeneteli rendszer működésben való közreműködés mindkettő
  • Munkaterv előkészítése: mindkettő
  • A mellékletben lévő munkaköri leírás alapján végzik munkájukat.
  • gazdasági vezető:
  • szóbeli egyeztetés után élelmiszerszállítási szerződések megkötése
  • más bérleti szerződések és egyéb szerződések kötése és lebonyolítása nyilvántartás,
  • HAACCP rendszer működtetése
  • anyagbeszerzés, felújítási és karbantartási munkák ellenőrzése
  • felelős gazdálkodás, és pontos számvitel és beszámolók készítése fenntartó, egyház és állam felé
  • Az intézmény vezetőjével történő egyeztetések után
2.1.2. Az igazgató helyettesítése

Akadályoztatása esetén a helyettes, teljes felelősséggel helyettesítheti.
Az igazgató kizárólagos hatáskörén kívül eső ügyekben járhat el, és az azonnali döntést igénylő kérdésekben intézkedhet. Az igazgató tartós távolmaradásáról fenntartói döntésre van szükség az igazgató helyettesítésének ügyében.

Vezető hiányában a vezetői feladatok ellátásának rendje, módja: 20/ 2012. VIII. 31 EMMI rendelet 188.§.1. és 4. § 1. Ref. egyh. TV: 59.§ : az igazgatói megbízás egy évre adható, egyszer újítható, ha felételeknek megfelelő szemmély nem áll rendelkezésre.

A nevelési-oktatási intézménynek bármely oknál fogva nincs vezetője, vagy a vezetői feladatok ellátásában akadályoztatása okán nem tudja ellátni a vezetői feladatait, az intézmény vezető –helyettest bízza meg a fenntartó legfeljebb 1 évre. Az intézmény vezetői jogkörökkel, és teljes jogú vezetői felelősség és a hatályos törvények által meghatározott tevékenységgel, és bérezéssel.
Az intézmény vezető feladat ellátásának biztosítása érdekében az 1 év alatt vezetői pályázat, vagy meghívással kiválasztott személy által, a jogszabályban előírt törvényekkel és feltételekkel kell az eljárást lebonyolítani.

A megbízott helyettes személyében több helyettes esetén, a fenntartó dönt. A vezetői feladatokra választott igazgató- helyettes joga, hogy az általa ellátatlan maradt helyettesi feladatokkal megbízza a nevelőtestület egy tagját. A helyettesi tevékenység egy évre szól, a jogszabályban előírt jogokkal, jogkörökkel, és anyagi feltételekkel. Az egy éves vezetői megbízatás további egy évvel meghosszabbítható.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai:

  1. igazgatóhelyettesek
  2. gazdasági vezető
  3. iskolatitkár
  4. iskolalelkész – hiányában vezető hitoktató

Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, valamint az igazgató közvetlen utasításai alapján. Felelősséggel közvetlenül az igazgatónak tartoznak, valamint beszámolási köztelezettséggel is.

Iskolalelkész: A fenntartó igazgatótanács jóváhagyása alapján az igazgató bízza meg, illetve menti fel. Az iskolalelkész olyan lelkipásztori végzettséggel rendelkező személy, aki az iskolának, mint lelki közösségnek a gondozója, vallási nevelés vezetője, ezekhez fűződő gyakorlati tennivalók irányítója. E minőségben különösen fontos az iskola református keresztyén szellemének alakításáért ápolásáért neveléséért és megtartásáért. Tagja az iskola vezetőségének, illetve az igazgató tanácsnak, továbbá a pedagógiai és fegyelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak. Feladatát munkaköri leírás szabályozza. – hiányában a vezető hitoktató és a fenntartó lelkész látja el tevékenységi körét.

2.1.2. a.
Az igazgató helyettesek: munkájukat alsó és felső tagozaton végzik – alsó – felső továbbiakban a. f megjelöléssel

  • A nevelési oktatási célok éves munkaterv szerinti megvalósulásáért felelősek – a. f.
  • Szervezik a pedagógiai program elkészítését és megvalósulását a. f.
  • Tehetséggondozás megvalósulását a. f.
  • T anórán kívüli programok szervezését a. f.
  • Továbbtanulás és pályaválasztás feladatainak összesítése irányítása f.
  • Hitélet és versenyek koordinációja a. f.
  • Belső ellenőrzési feladatokban részvétel a. f. havonta naplók ellenőrzése, óralátogatások
  • Nevelőtestületi és osztályozó értekezletek előkészítése a. f.
  • Naplók, ellenőrzők, bizonyítványok ellenőrzése a rendeltetésszerű használatról gondoskodás a. f,
  • Félévi értekezlet és beszámoló elkészítése, előkészítése a. f. felváltva
  • Tanulófelvétel és az 1. osztályosok felvételi előkészítése a.f.
  • Alsó és felső tagozatok szakmai munkájának ellenőrzése a.f.
  • Helyettesítések, hiányzások nyilvántartása koordinálása a.f.
2.1.3. Gazdasági vezető
  • Közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. Vezetői beosztását igazgató, mint közvetlen vezető által adott megbízás alapján látja el.
  • Irányítja a technikai és egyéb kiegészítő munkakörben dolgozók munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
  • Felelős:
  • Költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások, elkészítéséért, határidők betartásáért
  • Számviteli, a pénzügyi, adó-és tb. Jogszabályok betartásáért
  • Intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályozások elkészítéséért, folyamatos karbantartásáért
  • Vagyonvédelembe tartozó intézkedésekért
  • Tűz és munkavédelmi előírások betartásáért a felsős igazgatóhelyettessel együtt
  • Ellenjegyzési és utalványozási jogkör gyakorlásáért

Az intézmény közösségei:

  • Nevelőtestület munkáját külön – melléklet szabályozza
  • Alkalmazotti közösség

Alkalmazotti közösség: aki a nevelési –oktatási intézménnyel jogviszonyban áll, alkalmazotti értekezletre meg kell hívni. Az alkalmazotti közösség meghatározza működésének rendjét, melléklet szabályozza működését. Javaslatot tesz: a pedagógiai munka tartalmi szervezésére, félévkor és év végén beszámolóban ad számot az elvégzett munkáról szóban és írásban, feladatokat határoz meg a továbbiak folytatására a pedagógiai program és az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzésére, megvalósítására. Javaslatot tesz a pedagógusok jólétét szolgáló intézkedésekről.

Az óraadó tanár, tanácsadási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleteken.

3. Iskolaközösség: alkalmazotti, tanulói és szülői közösségek összessége.

  • 3.1.1 tanulóközösség:
  • Hitoktatás: heti 2 órában óratervi keretben kötelezően oktatni kell,
  • A református és katolikus egyházak felekezetek szerinti hitoktatást végeznek
  • A tanítási hetet áhítattal, a tanítási napot imával kezdjük.
  • Egyházi ének tanítását, és a gyülekezet látogatását, szeretetszolgálatot szervez, és a MRE ifjúsági munkájáttámogatja.
  • az intézménybe lépve köteles betartani minden tanuló a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend előírásait,melyeket magukra nézve elfogadtak, a beiratkozással magukra nézve kötelezőnek ismernek el.

Kapcsolattartás rendje:

  • Az azonos évfolyamra járó tanulók tanulócsoportot, és osztályközösséget alkotnak. Vezetőjük az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg feladatával.
  • Az osztályfőnök feladata az osztályban keletkezett problémák megoldása, a házirend betartatás
  • Az osztály képviselőt választ a DÖK vezetőségébe, aki képviseli az osztály érdekeit, véleményét továbbítja aziskola vezetője felé.
2.1.2 DÖK szervezete

A tanulóközösség a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.
A tanulók több mint 50% képviselettel kell rendelkezni. az osztályt delegáltak választásával látják el. Az alsósokat az osztályfőnök képviseli.
Minden osztály 2-3 főt delegálhat a vezetőségbe.

A diákönkormányzat jogai:

Véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, diákképviselő tanár által.

Egyetértési jogok:

  • Az intézményi SZMSZ módosítása, elfogadása az őket érintő fejezetek tárgyában
  • Házirend elfogadása, módosítása terén

Döntési jog:

  • Saját működéséről
  • Anyagi eszközök felhasználásáról
  • T anítás nélküli munkanap programjáról
  • Tájékoztatási rendszeréről
  • Vezetőinek megbízásáról

Véleményezési jog:

  • A tanulók nagyobb kérdését érintő ügyekben
  • Tanulók helyzetét érintő beszámolók elkészítésénél
  • Pályázatok versenyek meghirdetésénél
  • Sportkör működéséről
  • Könyvtár, sportlétesítmény igénybevételéről

A DÖK működési feltételei:

A Házirendben és SZMSZ-ben szabályozott feltételekkel használhatják az iskola létesítményeit térítésmentesen. Támogatást adhat: kirándulások, táborozások, rendezvények, jutalmak finanszírozásához.

DÖK kapcsolata az intézménnyel:

A DÖK nevelőt a diákok javaslata alapján az igazgató bízza meg. A képviselő felnőtt folyamatosan kapcsolatban áll az iskola vezetőivel.

2.1.3. A Szülők közössége – SZMK
  • Jogai
  • Megválasztja tisztségviselőit
  • Kialakítja működési rendjét
  • Elkészíti munkatervét
  • Képviseli a szülőket véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét azon pontokban, melyszülőkkel vagy gyermekekkel kapcsolatosak
  • Véleményt nyilváníthat, javasolhat a szülőket gyerekeket érintő valamennyi kérdésben.
4. A Szülők tájékoztatásának rendje
  • Szülői értekezlet
  • Fogadóóra
  • SZMK értekezlet
  • Iskola honlapja
  • Alkalmanként az üzenőn keresztül

Az éves munkaterv határozza meg a fogadóóra és szülői értekezletek idejét.

5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

A külső kapcsolatok célja, formája, rendszere
Feladatunk az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátás is. Valamint a továbbtanulás, és más ügyek.
A kapcsolattartás formái, módja:

  • Szakmai előadás, megbeszélés
  • Bemutató órák
  • Hivatalos ügyintézés pl. levelezés

Rendszeres külső kapcsolataink:

  • Fenntartóval
  • Gyülekezettel
  • Önkormányzattal
  • Gyermek egészségügyi szolgálattal
  • Nevelési tanácsadóval
  • Történelmi egyházakkal
  • Családsegíveltő
6.1 Az iskolai működés rendje

Az iskolában a nem pedagógusok munkarendjét a jogszabály betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató állapítja meg.
Munkaköri leírásokat a gazdasági vezető készíti el.
Törvényes munkaidő betartása mellett a pihenőidő figyelembe vételével a vezetők javaslatot tesznek a napi munkarend kialakításáh

Munkakörök:
1. Iskolatitkár, pedagógiai munkát közvetlenül segítő: 7.30- 15. 30 óra
2. rendszergazda: 8 – 16 óra
3. pedagógiai asszisztens 1⁄2 8 – 1⁄2 4 hétfő – 8-16 óra a többi nap
4. karbantartó – takarító – műszaki és kisegítő dolgozó 7- 15 óra + napi 2 óra takarítás
5. kertész 1⁄2 6 – 1⁄2 1-ig
6. fűtő – portás – műszaki dolgozó 12- 20 óra
7. portás –konyhai dolgozó kisegítő dolgozó: 1⁄2 7, 7- 15 óra
8. konyhai dolgozó: 7-15 óra + 2 óra takarítás
9. gazdasági vezető – gazdasági dolgozó: 8-16 óra
6.1. A tanulók munkarendje

A házirend szabályozza több kérdés mellett. Az igazgató készíti el.
A tanulók tanórai és egyéb foglalkozásokon vesznek részt. Reggel 7. 45 –re kell érkezni. A foglalkozások 16:10-ig vagy 17 óráig tartanak. A szülő kérheti írásban az egyéb foglalkozásokról való távollétet. A 2 délutáni testnevelés óráról indokolt esetben igazolással, melyet sportegyesület állít ki – távol maradhat a tanuló, ennek engedélyezése az igazgató feladata.
A délutáni foglalkozásokról való távolmaradás kérését mérlegelés után engedélyezi az iskola igazgatója. Gyenge tanulmányi eredmény vagy nevelési, szakértői szakvéleménnyel rendelkezés esetén a délutáni foglalkozásokon való részvétel kötelező. Pl.: tanulásra felkészülés felzárkóztatás, korrepetálás gyakorlás. A munkarend és a szünetek rendje lásd. : tanítás rendjénél.

6.2. A nyitva tartás rendje

Reggel 1⁄2 7-19 óráig van az iskola nyitva. Hétvégén zárva tart, csak rendezvény, vagy szombati tanítási napon egyéni nyitvatartási rend szerint lehet bejönni, melyről az igazgató dönt.

Szorgalmi időben 1⁄2 8 és 16 óra között valamelyik vezetőnek bent kell tartózkodni. Akadályoztatás esetén az ügyeletes nevelő feladata: felelős az iskola rendjéért. Ennek hiányában a portás jogosult intézkedni, felmerülő ügyekben, köteles értesíteni a vezetőt.
Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése a titkári irodában van.

Tanítási szünetben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola.
Az igazgató határozza meg, a szülőket tanulókat erről írásban tájékoztatja. Nyári szünetben irodai ügyeletet kell szervezni.

6.3. Ügyeleti rend

A reggeli ügyelet: 6.30 -7.30 között az iskola folyosóján vagy az udvaron van. A gyerekek 7.45-ig az udvaron várakoznak becsengetésig. A portás és az ügyeletes nevelők ellenőrzik a későket. Télen, a folyosón kell várakozni, és a pedagógussal együtt bemenni a terembe. 16-17 óra között, ügyeletben maradó tanulók felügyeletét biztosítjuk, beosztás szerint.

6.4. A tanítás rendje

A pedagógusoknak becsengetés előtt fél órával kell beérkezni a tanáriba. Csengetéskor kötelesek lemenni a sorakozó gyerekekért. A tanítási óra kezdése és befejezése a csengetéssel kezdődik, és ér véget. Be kell fejezni a munkát.

A tanítási órát zavarni, pedagógust kihívni óráról tilos!
Az órák 45 percesek. Szünetben ügyelni kell a tanulókra, melyet ügyeletes nevelők látnak el. A közleményeket a rádión kell bemondani, de csak szünetben.

Óraközi szünetek:

  1. 15 perc tízórai
  2. 10 perc
  3. 15 perc
  4. 15 perc
  5. 10 perc
  6. 15 perc
  7. 5 perc
  8. 5 perc
  9. 5 perc

A szünetekben ügyeletes nevelő felügyel, gyerek engedély nélkül nem mehet el az iskolából. Gyereket kiküldeni nem szabad tanítási óráról.

Tanórán kívüli foglalkozások 14-17 óra között vannak.

Ettől eltérni az igazgató engedélyével lehet. Szervezett foglalkozáson kívül gyermekek nem lehetnek felügyelet nélkül.

Ebédidőben nagyobb szünetet tartunk étkezés és udvari levegőzés céljából. A szünet differenciáltan lesz a gyermekek részére.

A pedagógusok munkarendje, munkaideje kötött munkaidő, és intézményben ellátandó tevékenységek, és intézményen kívül ellátható tevékenységek a kötött munkaidő részeként. – heti 32 óra
kötött munkaidőben kizárólag az intézményen belül látható el:

  • tanítási órák, foglalkozások
  • egyéb foglalkozások sportkörök, tehetséggondozás korrepetálás
  • eseti helyettesítés
  • tanulók felügyelete
  • tantestületi, vezetői értekezleteken való részvétel
  • szülői értekezletek, fogadóórák
  • pedagógusok ügyeleti, ebédeltetési tevékenysége
  • iskolai ünnepek, kulturális események, sportrendezvények
  • papír alapú iskolai napló vezetése
  • törzskönyvek, bizonyítványok kiállítása
  • iskolai szertárak rendezése, karbantartása
  • a tanulók iskolán belüli önszerveződésének segítése – DÖK
  • tanulói gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
  • gyermek és ifjúságvédelem
  • intézményfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
  • munkaközösség vezetés – mk vezető
  • osztályfőnöki tevékenység – of.

Kötött munkaidő részeként intézményen kívül is ellátható:

  • tanítási órák előkészítésével kapcsolatos feladatok
  • kapcsolattartás szülővel, tanulókkal családlátogatás
  • osztálykirándulás, közös osztályprogram
  • versenyre kísérés
  • pedagógusjelöltet mentorál elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt
  • tanulók értékelésével kapcsolatos feladat

A kötött munkaidőben melynek ideje 32 óra/ hét, az iskolán kívül végzett tevékenységen kívül, a regisztrált benntartózkodás összesítésével tartja nyilván a munkaidőt. Csak az iskolában ellátandó munkaidőről vezetünk nyilvántartást. Az iskolában tartózkodás ideje nincs korlátozva, de rendkívüli munkavégzés és helyettesítés elrendelése miatt nem maradhat távol, a feladatot el kell látni. A helyettesítés a helyettesítő füzetbe kerül, melyet napra készen vezetni kell. Figyelembe véve a 32 óra kötött munkaidőt, melyet oktatással, neveléssel kell eltölteni, ebből iskolán kívüli eltöltése adott feladatok elvégzése miatt iskolán kívül is ledolgozhatja. Ez a kötött munkaidő 26 óra –feletti része lehet. Rendkívüli esetben a munkáltató megbízhatja helyettesítéssel, az iskola működésének érdekében, a feladat ellátása céljából. Pl.: betegség, váratlan hiányzás, váratlan munkaerőhiány, betöltetlen állás.
Nem pedagógus dolgozók munkaideje az intézményen belül heti 40 órát, vagy a munkaszerződés szerinti munkaidőt bent tartózkodással és regisztrációval kell eltölteni.

Ez a kiegészítés: 2017. január 1-től érvényes. törv.hiv: 2016/ VII:29. 326/2013.korm rendelet módosítása 17. §. 3.

A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha intézményen kívüli feladatot lát el. A munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési intézményben, és melyek azok, amelyeket intézményen kívül teljesíthetnek

17§ . 7. Az intézmény vezetője az órarend és a munkatervi feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

A napi munkaidőt regisztrálni kell a beléptető kapun, és az iskolán kívüli tevékenységet a dolgozónak nem kell vezetni. Az igazgató helyettes és a rendszergazda együttműködésével havonta lezárja.

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak regisztrációja: 40 óra / hét.

6.5 A létesítmények használatirendje

Az iskola épületét, és létesítményeit rendeltetésszerűen kell használni. Az iskolát használók felelősek

  • Az iskola tulajdonának megóvásáért
  • A rend és tisztaság megőrzéséért
  • Tűz és balesetvédelemért
  • Az előírások betartásáért
  • A tanulók az iskola létesítményeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják.
  • Az iskola épületében az itt dolgozókon és a gyerekeken kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.
  • Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, csak a portán történő előzetes regisztráció illetve előzetesegyeztetés után lehet belépni. A belépő személyt a portás, vagy ügyeletes az ügyintézéshez, vagy keresettszemélyhez kíséri.
  • Az iskola berendezéseit felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételielismervény ellenében lehet
  • Az iskola helyiségeit hivatalos nyitvatartási időn túl tanítási szünetekben külső igénylőknek külön kérésre
  • megállapodás ellenében át lehet engedni, amennyiben az nem zavarja az iskola működését.
  • A szaktantermeket kulcsra zárva kell tartani, szertárakat is, tanulók ezekben a helységekben csak tanárifelügyelettel tartózkodhatnak. A termek zárása a szaktanárok feladata.
  • A tornateremben csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. Az öltözőbe foglalkozás előtt 10perccel lehet bemenni. A tornaterembe csak tiszta tornacipőben lehet belépni.
  • A folyosó ünnepségek, kiállítások, alkalmanként foglalkozások színhelyei. Közlekedési hely, aholfigyelmesen lassan kell közlekedni, vigyázni mások testi épségére.
  • A tanári szoba a pedagógusok felkészülési és pihenési helye. Rajtuk kívül más csak engedéllyeltartózkodhat, kivéve az iskola nem pedagógus dolgozóit,
  • Az épületben, az iskola udvarán, az iskola környékén 5 méteres körzetben dohányozni nem lehet. Ahatályos jogszabályok a mérvadók.k.
6.6 A munkarendet befolyásoló egyéb tényező
  • A szülőket érintő rendezvényeket csak tanítási időn kívül lehet megszervezni. Ezek: szülői értekezletek, fogadó órák, évnyitó és évzáró ünnepek, kivétel : nyílt napok
  • A szülők a pedagógusokat fogadó órán, vagy tanítás után kereshetik, egyeztetett időpontban.
6.7. A tanév munkarendje
  • Az illetékes miniszter által kiadott tanév rendje alapján alakítjuk ki a helyi rendet. A tanév szeptember 1, vagy ahhoz legközelebbi munkanapon kezdődik, és következő év augusztus 31-én ér véget.
  • A szünetek rendjét is rendelet határozza meg.
  • A tanévzáró ünnepély istentisztelettel végződik, a tanévnyitó ünnepség szintén.
  • A tanítási napokat a tanítás nélküli napokkal együtt a naplóban sorszámmal látjuk el.
  • A tanév tervezett rendje az iskola honlapján szerepel.
6.8 .Szervezési formák
  • Napközi
  • T anulószoba
  • Felzárkóztatás fejlesztés
  • Szakkör
  • Énekkar
  • Sportkör
  • Versenyek, kulturális rendezvények,
  • Egyéb tanórán kívüli foglalkozások.

6.8.1. Napközi

A csoportok szorgalmi időben működnek, nyáron napközis táborba, vagy az iskola által szervezett táborokba lehet menni. A napközis foglalkozás célja: a tanulók házi feladatait elkészítik, szóbeli és írásbeli felkészülés szükség esetén tanári segítséggel. A felkészülés mellett a hiányos ismeretek pótlása, az alapvető olvasási, helyesírási és matematikai ismeretek gyakorlása, ismétlése elmélyítése folyik. A hitéleti nevelés mélyítése érdekében bibliakörön gyakorolhatják a hittan órán tanultakat játékos formában.A napközis csoportok munkaideje az utolsó órától 16 óráig tart, 17 óráig ügyelet áll rendelkezésre.
A foglalkozásokról nem lehet elmenni, csak hivatalos kikérővel. A tanulmányi munkáról kikért gyerek felkészültségéért a szülő felel.
A napköziből való távozás tanulási időben a zavartalan munka érdekében nem lehet.

Az egész napos iskola délelőtt a kötelező délután a napközi, vagy egyéb nem kötelező foglalkozásokból áll. A szülő az erre rendszeresített nyilatkozaton kérheti gyermeke mentesítését a nem kötelező foglalkozások alól – kötelező tanórák után elmehet. A 4-5. testnevelés óráról azonban csak egyesület által kiállított igazolás ellenében mehet el a tanuló, ha az edzés ideje ütközik a testnevelés órával.

6.8.2. Tanulószoba

Szervezése a felső tagozat részére történik. 14.30 – 16 óráig tart. A tanulók felügyelet alatt vannak az utolsó órájuk után, igény szerint 17 óráig.

A tanulószobán teljesítő pedagógus segíti a gyerek tanulási módszereinek javítását, felkészülését a következő tanórákra. Engedély nélkül nem távozhat el senki a tanulószobáról. Szülő írásbeli elkérője indokolt esetben lehetséges.

6.8.3. Felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás

Az alapkészségek fejlesztése, és a felzárkóztatás a tantervi követelményekhez. Az alsó tagozatban az osztálytanító által kiválasztott gyermekek fejlesztése folyik, a felső tagozaton a szaktanárok javaslatára. A 7-8. évfolyamon előkészítő foglalkozások vannak magyar és matematika tárgyakból.

6.8.3. Fejlesztő foglalkozás

A nevelési tanácsadó által, valamint a tanítók által szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozásokat kell szervezni.

6.8.4.Szakkörök:

Az iskola igény szerint szakköröket indít. A foglalkozásokért nem kell fizetni. A szakköri foglalkozásokra tanítási év elején, és az előző tanév végén lehet jelentkezni.
Szeptember 15-től május 31-ig tartanak. Működésük a szakköri szabályzat szerint van. Szeptember 1-től előkészítő és szervező feladatokat kell ellátni. Akinek kötelező órában van szakköre, a tanév végéig tarja a foglalkozásokat

6.8.5. Énekkar

Az énekkar fontos szerepet tölt be az iskola életében. A tagokat az iskola ének tanára válogatja ki. A zenei képzés és az

ünnepségeken való szereplés a feladata. Heti 1 óra védett idő, melyre más foglalkozás nem szervezhető. 6.8.6. Sportkör.
Működését a testnevelő tanárok végzik. A mindennapos testnevelés megvalósításában segít.

A foglalkozásit a sportkörre jelentkező tanulók részére sportolási lehetőség biztosítása miatt kell megszervezni. A heti 5 óra testnevelésből 1néptánc alsóban, tanrend szerint délelőtti 3 óra délután további 1-vagy 2 óra, ha délelőtti tanrendbe nem fér be.

Iskolapszichológus:
Munkáját munkaköri leírás szerint végzi, lehetőleg tanítási órán kívül, vagy változó időpontokban tanórán egyeztetésekkel, a pedagógusokkal és a tanulók szüleivel. Heti 1 tanítási órai tantárgyról nem vihet el tanulókat külön foglalkozásra.

A nem pedagógus dolgozók munkarendje:

Délelőtt: 6 órától este 20 óráig van az épület nyitva
Délelőtt dolgozók: portás, fűtő, kertész, konyhai dolgozók
Délután: délutáni portás, takarítók
Az iskolatitkár: 7.30 – 15 30. Rendszergazda és a pedagógiai asszisztens: 8-16 óra között.
Gazdasági vezető: 8-16 óráig. A megszokott iskolai rendtől eltérő nyitva tartás ünnepségek iskolai rendezvények alkalmával kötelező a benntartózkodás az igazgató utasítása szerint.
Munkaidő kezdete előtt 30 perccel meg kell jelenni a munkahelyen. A munkaidőt regisztrálással igazolják, melyet havonta összesíteni kell a vezető ellenőrzésével.

A délutáni egyéb foglalkozások: fejlesztések, felzárkóztatások, tehetséggondozások azoknak a gyerekeknek, akik egész nap iskolában vannak. A foglalkozások a hosszabb ebédszünet után 16- 17 óráig tartanak. 7.8.9. 10. órában a tanulásra felkészítő foglalkozások 8-9. órában.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A folyamatos belső ellenőrzésért annak működéséért az igazgató felel.
Az ellenőrzés területeit, tartalmát az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az eseti ellenőrzésekről az igazgató dönt.

Az ellenőrzés általános követelményei

  1. segítse a nevelés és oktatás tervezett megvalósulását
  2. ellenőrzéskor a tantervi követelményeket kell figyelembe venni
  3. A követelményeknek megfelelő eredményeket kér számon a pedagógusoktól
  4. Segíti a gazdálkodás és szakmai feladatok ésszerű megvalósulását
  5. Legyen a fegyelmezett munka megkövetelve
  6. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, a hátrányos megalapozatlan intézkedésekre derítsen fényt
  7. Legyen korrekt, ügyeljen az emberek méltóságára
  8. Erősítse a pozitív eredményeket

Az ellenőrzés területei:

Pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok
Időszakos, állandó, ügyek
Tanórákon, és tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói munkák mérések

Az ellenőrzésre jogosult személyek: • Igazgató

  • Igazgató helyettesek
  • Munkaközösség vezetők
  • Mérés vezető, belső önértékelési csoport tagjai

Az igazgató valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi a vezetőség munkáját,.
Módszerek: beszámoltatás rendszeresen
Nevelőtestület tagjainál kiemelten az új kollégák ellenőrzése szerepel. Az igazgató helyettes saját területének ellenőrzését végzi.

  • Munkaközösség vezetők a munkaközösségbe tartozók munkáját ellenőrzi.
  • A mérés felelős a mérések előkészítését és lebonyolítását, azok összegzéséért felel. Intézkedési tervet készít,feladatokat határoz meg. Az intézmény belső önértékelésében felhasználja, tanév végén beszámolót készít,további feladatok meghatározása céljából, az intézmény vezetője, és a nevelőtestület bevonásával.
  • A belső önértékelési csoport az intézmény, a vezető, és a pedagógusok belső önértékelését ellenőrzi, irányítja, és hajtja végre. 5 éves és 1 éves munkaterv alapjá.n

Az ellenőrzés módszerei:

  • Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások látogatása
  • Írásos dokumentumok ellenőrzése
  • Tanulói munkák vizsgálata
  • Beszámoltatás
  • A tapasztalatokat értekezleteken kell megbeszélni. A tapasztalatok leszűrése után feladatokat kell megfogalmazni, a további munka érdekében.

Az ellenőrzés elvei:

A pedagógiai ellenőrzéskor vizsgálni kell a nevelési- oktatási tervben meghatározott követelmények teljesítését, a nevelő – oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszereket. A munkaközösségek az egyes tantárgy oktatásának eredményét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére. Az intézményvezető és helyettesei a munkaközösség vezető, ellenőrző tevékenységének célja, az intézmény szakmai fejlődésének biztosítása és a pedagógusok életpálya modellben való sikeres előre lépése. Segítséget nyújtanak a minősítési eljárás és minősítési vizsgára való felkészülésben A belső önértékelés működtetésének folyamatának megtartásával.Az ellenőrzés a pedagógus kompetencia és az indikátorok alapján zajlik.

Az ellenőrzés területei:

  1. tanítási órák : eseti bejelentett óralátogatás, tematikus óralátogatás.
  2. iskolai dokumentáció kezelése
  3. szakmai munkaközösségek tevékenysége
  4. tanórán kívüli szakkörök, egyéb foglalkozások, sportkörök, korrepetálások
  5. intézményvezető által megjelölt más területek.

A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelése, visszacsatolás

  1. Az értékelést végző személyek 3 nappal előre értesítik az ellenőrzött pedagógust.
  2. Az ellenőrzött pedagógus segít az ellenőrzésben részt vevőnek, a sikeres ellenőrzés lebonyolításában
  3. Az ellenőrzés folyamán a feltárt hiányosságokat javítani, és annak módját rögzíteni kell.
  4. A tapasztalatokat óramegbeszélésen értékelni és elemezni kell.Ezt írásba kell foglalni.
    Esetleges hiányosságok esetén a munkaközösség vezető külső szakember, szaktanácsadó segítségét javasolhatja. Az ellenőrzést meg kell ismételni a feltárt hibák javítása érdekében.
  5. A tapasztalatokat és eredményeket a nevelőtestületi értekezleteken összegezve értékelni kell.

Az előre bejelentett vezetői óralátogatások rendje:

  • 1. előkészítő beszélgetés : csoportelemzés, az adott óra beillesztése a tanmenetbe, melyet tanév végén a pedagógiai program alapján elkészít, munkaközösség elfogad, jóváhagyja az igazgató a tanév elején meghatározott időpontig. A szaktanár bemutatja az óravázlatot mely a pedagógiai program és a tanmenet alapján készült. Ennek formája – 1.idő, óra menete, nevelési- oktatási cél, módszerek, eszközök, reflexió
  • Az óra látogatása:
  • SZMSZ és pedagógus kompetenciák érvényesülésének megfigyelése
  • tanóra vezetése és az óravázlat összhangja
  • a hármas tagolás megtartása, érvényesítése

Óraelemzés menete:

A tanóra után lehetőleg az óralátogatáson résztvevők jelennek meg: a. szaktanár beszámolója
mk. vezető beszámolója
intézményvezető helyettes, vagy intézményvezető.
a pedagógus a 8 kompetencia alapján reflektál a saját munkájáról.

A tantárgyfelosztás elkészítésének főbb elemei:

  • Kötelező óraszámok
  • Az osztályfőnök minden általa tanított órát tanítson a saját osztályában
  • Felmenő rendszerben a folyamatosság biztosítása
  • az egész napos iskola miatt tagozati és munkarendi áttanítások miatt heti 32 óra benntartózkodás rendjébeelhelyezhető legyen
  • lehetőség szerint a 22-26 óra kötelező tanítási beosztás biztosításszakértő, szaktanácsadó szabadnapjának, és órakedvezményének biztosítása

Órarend: Az órarend elkészítését az igazgató az általa kijelölt személyekre bízza, a tantárgyfelosztás alapján.

Órarendkészítés elvei:

  • Szakos ellátottság érvényesülése
  • A tanulók terhelésének arányos elosztása
  • Pedagógiai elvek érvényesítése
  • Az iskola munkarendjének és pedagógiai cél és feladatainak biztosítása.
  • pedagógus munkaidő elszámolásához igazodó beosztás munkahelyen tartózkodás elvének érvényesülése.

Az éves munkaterv:

elkészítésének elvei, módja:

  • Az igazgató készíti el, a nevelőtestület, hagyja jóvá, a szülői és DÖK egyetértésével.
  • a tervezés elvei, folyamata:
  • A hatályos jogszabályok, az intézmény dokumentumai-:
  • Pedagógiai program, SZMSZ, házirend, vezetői program, 5 éves intézkedési terv, továbbképzési program5 éves és éves terve, előző tanév mérési értékelési eredményekből fakadó feladatok, pedagógusok beszámolói, igényei javaslatai a fenntartó észrevételei külön utasításai alapján készíti el az igazgató, az iskola szervezetei összeállítják saját munkatervüket, ezek a munkaterv részét képezik.
  • A tanév végi és féléves beszámolót készítenek a pedagógusok és a kisebb közösségek munkájukról, ez a tanév végi és féléves beszámoló részét képezi.
  • beszámoló a kompetencia és a belső önértékelés elveit követve iskola által alkalmazott beszámoló vázlatpontok alapján készítenek el a pedagógusok és tisztségviselők. Tartalma a kompetenciák mentén minden pedagógus kötelező tevékenységére kiterjed, mely segíti a munkájának önértékelését, és az intézményi értékelésben nyújt támpontokat.
  • Beszámolási kötelezettsége van: igazgató, munkaközösség vezetők, DÖK vezető, könyvtáros, sportkör felelős

A vezetők benntartózkodásának rendje

Az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének nyitva tartás idején az iskolában kell tartózkodni.
Naponta 7.30 – 16 óra között. Távollétük esetén az igazgató által megbízott személy látja el hatáskörét.
Az igazgató és helyettesei iskola érdekében iskolán kívüli feladataik ellátására eltávozhatnak munkaidőben.
A helyettesek heti 6 órában iskolán kívül maguk rendelkezhetnek. Az igazgató munkaideje kötetlen, távolmaradása idején gondoskodik helyettesítéséről. Intézkedési jog.
Az igazgató munkaideje általában: 1⁄2 8-16 óra, értekezletek esetén meghosszabbítva. Igazgató munkaideje kötetlen, nem készít regisztrációt, de a helyettesek munkaidöjüket regisztrálják.

Pedagógusok benntartózkodásának rendje: a napi tanóráihoz igazítva kell beérkezni. Munkaidő kezdete előtt 1⁄2 órával.

A kötelező óráin felül heti munka idejéből 32 órát kell benn tartózkodni, kivéve az iskolán kívül végzett feladatokat, melyről nem kell elszámolni .Beléptető rendszeren regisztrálni kell a benntartózkodást.
A pedagógusok kötelesek a törvény által előírt feladataikat elvégezni, ez a legfőbb kötelességük. A hatékonyság és a feladatok időigénye betartásával.

7. 1 Tanulói jogviszony keletkezése

Az iskolába való felvétel és átvétel – tanulói jogviszony keletkezése: a hatályos jogszabály szerint kell eljárni. A felvételi eljárás az igazgatótanács döntése értelmében meghatározott, a törvény előírásainak meghatározott idején belül történik. A beiratkozás idejének meghirdetése: 30 nappal előtte

Felvételről értesítő : 8 napon belül
Felvétel tartalma ellen jogorvoslati lehetőség biztosítása
Az iskolába felvett tanulót nyilvántartja az iskola.
A felvételkor be kell mutatni az anyakönyvi kivonatot, az, szülők személyi okmányát, a gyermek keresztlevelét, ha van, lelkészi ajánlását, ha van.
Tanuló felvétel tanév közben is lehet, a felvételről az igazgató dönt.
Az 1. osztályba beiratkozás folyamata:

– Novemberben : 1. nyílt nap a szülők részére
-Február vége, vagy március eleje 2. nyílt nap ekkor lehet leadni a beiratkozást kérő lapot is.
-Március elején fenntartói értekezlet dönt az indítandó osztályok számáról és a felvételre javasolt tanulók sorrendjéről, túljelentkezés esetén. Meghatározva a beiratkozás pontos idejét, a felvételt nyert tanulók kiértesítése után, április 1-és 30 között. Az indítandó osztály számáról és a beiratkozás idejéről a fenntartó dönt.

8.2.Tanulói jogviszony megszűnése:

  • a tanulót másik iskolába felveszik
  • általános iskolai tanulmányainak befejezéséről szóló bizonyítvány kiadásának napjá:

8.3. A tanulói jogviszony külföldi tartózkodás esetén

  • Magyar állampolgár külföldön is folytathatja tanulmányait engedély kérése nélkül.
  • A külföldön történő tanulmányok folytatását a szülő írásban köteles bejelenteni az iskola igazgatója felé, ha agyermeke már tanulói jogviszonyban áll az intézménnyel.
  • -A külföldön tanuló gyereknek szünetel a tanulói jogviszonya külföldön tartózkodás alatt, de az iskolanyilvántartásában marad.
  • Külföldi távollét idejére az Oktatási Hivatal állít ki diákigazolványt a szülő kérésére.
  • A külföldön megkezdett tanulmányok Magyarországon folytathatók. A külföldi tanulmányok beszámításáról annakaz iskolának az igazgatója dönt, amelyik iskolával jogviszonyban áll a tanuló. A beszámítás külföldön kiadott dokumentumok alapján történik, de dönthet különbözeti, vagy osztályozóvizsga letételéről is. A külföldi és magyar követelmények közötti különbözőség indokolja, a magyar nyelvi és a külföldön nem tanult és értékelt tantárgyakból a vizsgát. Az igazgató a szülőkkel egyeztetve dönthet az adott évfolyam megismétléséről is.
  • Ezt az eljárást kell érvényesíteni külföldi diák beiratkozásánál is. -8.4 Egyéni munkarenddel kapcsolatos eljárásrend – 2019. szeptember 1-től változás szerinti eljárás
  • Az egyéni munkarend lép érvénybe a magántanulói státusz helyett.
  • A tanuló egyéni adottsága, sajátos fejlődése tanulmányainak eredményes folytatása biztonságosteljesítése céljából egyéni munkarend kérelmezhető határozott időre. Az egyéni munkarenddel rendelkezőt az iskolában valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni. Valamennyi tárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni, és egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése alól sem mentesíthető.

Ez alatt az időszak alatt:

  • a tanuló mentesül a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól. Felkészüléséről a szülő gondoskodik.
  • betegség alóli mentesítés esetén lehetőség van a tanuló, vagy beilleszkedési magatartási problémák miatti mentesítéskor az oktatásról, felkészítésről, osztályozásról az iskola gondoskodik.
  • tartós betegség esetén a tanuló az igazgató engedélyével részt vehet a tanórákon, és egyéb foglalkozásokon.
  • Magatartás és szorgalom kivételével minden tárgyat értékelni kell.
  • Az egyéni munkarend elbírálása 2019. szeptember 1-től az Oktatási Hivatal joga és kötelessége.
8.5 A tanuló kötelességé nekteljesítése

Az iskola házirendjében határozza meg a tanulók jogainak és kötelességének teljesítéséhez szükséges helyi szabályokat. A beteg tanuló nem látogathatja az iskolát az orvos által megadott időszakban. Amennyiben egészséges, ezt az orvos igazolni köteles. Az orvosi igazolást a szülőnek is alá kell írnia. A tanuló tanítási óráról távol marad, azt igazolni kell.
Egy tanítási évben a mulasztott órák száma 250 óra, vagy egy-egy tantárgy óraszámának 30%- ról hiányzott, akkor nem osztályozható.

9.1. A tanuló teljesítménye, a számonkérés, beszámolás, értékelés formái, elvei rendje

A tanuló teljesítményét 2 . évfolyam végétől osztályzatokkal értékeljük. 1. évfolyam végén, és 2. évfolyam félévkor szöveges minősítést kap.

A tanuló teljesítményét évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kell meghatározni. A pedagógiai program meghatározza a tanulók értékelését, számonkérésének formáit, gyakoriságát a dolgozatok százalékos értékelését, mely egységesen valamennyi pedagógusra nézve kötelező alkalmazni. A pedagógus értékelésének szabadsága, törvény által szabályozott, de a közös elvekhez igazodni kell. Pedagógus megszabhat egyéni szimbólumokat, amely a tanuló tudását méri, minősíti, abban segíti. Az érdemjegyek félévi és év végi zárása a havonként kapott értékelések átlaga, mely a beszámíthatóság elveit figyelembe véve eltérhet a középértéktől.

Tanulmányok alatti vizsga az iskolában, vagy a szülő kérésére független vizsgabizottság előtt lehet letenni. Szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Félévi és év végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tenni:

  1. felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
  2. a megengedettnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján vizsgázhat
  3. félévi és év végi teljesítménye alapján független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
  4. Javítóvizsgát tehet, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott.
  5. engedélyt kapott , hogy egy vagy több tárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen vizsgát.
9. 2. A javító és osztályozóvizsga lebonyolításának rendje

A javító és osztályozóvizsgák az igazgató által kijelölt időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az adott szaktanár értesíti a tanulókat és a szülőket.
A vizsgára jelentkezés a bizonyítvány beadásával kezdődik. Az osztályozóvizsgára 1 hónappal korábban kell bejelentkezni. A vizsgák irányítása a munkaközösség vezető és az igazgató helyettes részvételével, az igazgató helyettes határozza meg. A vizsgabizottság vezetője a munkaközösség vezetője. További tag a szaktanár, -tanító egy azonos szakos tanár, és egy jegyzőkönyv vezető.

A jegyzőkönyvet 3 tagú bizottság írja alá.
Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.

Ha a tanuló nem jelenik meg a vizsgán, távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell mulasztás idejéről, és új időpontot kell kijelölni.
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szervezi.

9.3. A tanulók egyéni tovább haladása

Ha a tanuló egyéni tovább haladását engedélyezték, vagy fejlesztésre szorul minősítést kapott, a pedagógus nevelési tanácsadó vagy szakértő alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesíteni, továbbá hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

A tanulót szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója felmentheti illetve mentesítheti az értékelés alól egyes tantárgyrészekből, vagy tantárgyakból .

9.4. Magántanulói státusz helyébe : egyéni munkarend szerinti tanulás

Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének egyéni munkarend szerint tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik,
Illetve a tanuló egyénileg készül fel.
Az egyéni munkarend státuszról ki kell kérni az illetékes családgondozó véleményét is. Amennyiben az igazgató nem látja biztosítottnak a tanuló felkészülését, az illetékes kormányhivatalt értesíteni kell.

Az iskola állapítja meg a tanuló érdemjegyeit, és osztályzatát, dönt a tanuló magasabb évfolyamra kerüléséről is. A feladatot 3 tagú vizsgabizottság és a szaktanárok végzik. Dönt az igazgató.

A törvény szövege:

8.4 Egyéni munkarenddel kapcsolatos eljárásrend – 2019. szeptember 1-től változás szerinti eljárás

  • Az egyéni munkarend lép érvénybe a magántanulói státusz helyett.
  • A tanuló egyéni adottsága, sajátos fejlődése tanulmányainak eredményes folytatása biztonságosteljesítése céljából egyéni munkarend kérelmezhető határozott időre. Az egyéni munkarenddel rendelkezőt az iskolában valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni. Valamennyi tárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni, és egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése alól sem mentesíthető.
9.5. A tanuló teljesítményének értékelése

Kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőket folyamatosan értesíteni kell. A tanuló félévi és év végi osztályzatáról a szülőt az ellenőrző könyvében kiállított félévi értesítőben, év végén bizonyítványban kell tájékoztatni.1.évfolyamon csak szülői kéréssel lehet az évfolyamot megismételni tanulmányai alatt 1 alkalommal. A bizonyítvány kiadását nem lehet megtagadni. lásd: 9/1 pontban.

10. A tanuló távolmaradása és annak igazolása
  • A tanuló előzetes engedély kérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról /
  • Betegség, hivatalos edzés, / A mulasztás okát ebben az esetben is közölni kell .
  • Az osztályfőnök feladata felderíteni a mulasztás okát.
  • Legfeljebb 3 napot igazolhat a szülő, ennél hosszabb mulasztást az igazgató engedélyezhet.
  • Betegség esetén orvosi igazolást kell hozni, melyet a szülő is aláír.
  • A szülő igazolásának módja: a tájékoztató füzetbe, vagy az üzenőbe kell beírni.
  • A mulasztás igazolását az első napon be kell hozni, amikor ismételten iskolába jön.

Az igazolatlan hiányzás feltételei: Az első esetben az igazolatlanul hiányzó szüleit értesíteni kell a mulasztásról. Többszöri mulasztás esetén a hatályos jogszabály szerint kell eljárni.

11. A jutalmazás és a fegyelmezés elvei és formái

Az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza azokat a tanulókat, akik képességeikhez mérten:

  • Tanulmányi munkáját kiemelten végzi
  • Kitartó szorgalmával példamutató magatartásával a közösség megbecsült tagja
  • Eredményesen szerepel versenyeken, ünnepségeken, rendezvényeken
  • Kimagasló a sportban
  • Közösség érdekében aktív, jó szervező
  • Az iskola hírnevének növeléséhez más formában hozzájárul
  • A dicséret beírása félévkor nincs, év végén megjegyzés rovatban kell feltüntetni a bizonyítványban.
  • kitűnő bejegyzés a dicséret érvényesítésénél nincs, csak jeles értékelés

A gyakorlat szerint kiemelkedő egyén vagy csoportos teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. Kiemelkedő együttes munkák, és példamutató magatartás, esetén a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe kell beírni a megfelelő fokozatot.
Az iskola házirendje szabályozza ezeket a beírási formákat.

  • Elismerésként szóbeli és írásbeli dicséretek adhatók.
  • A tanév végi értékeléskor a nevelőtestület dönthet a tanulók dicséretben részesítéséről .
  • Nevelőtestületi dicséret, Hangya – díj, Szenczi oklevél és Szenczi díj, tantárgyi dicsértetek.
  • Ezeket az igazgató a bizonyítványosztáskor nyilvánosan adja át oklevéllel, szóban.
  • Szaktanári, napközis nevelői, szóbeli és írásbeli dicsérte: évközben elért teljesítményhez kapcsolódik
  • Osztályfőnöki dicséret: osztályközösség előtt jó közösségi munkáért, példás magatartásért adható, feltéve, hogynincs elmarasztaló beírása a hónap során.

Jutalmazási formák:

Tanév végén kapott dicséreteket könyvjutalomban részesítjük. Egyéb tárgyi jutalmak megítélése a házirendben leírtak alapján van.

12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, Fegyelmező intézkedésben részesülhet. A fegyelmező intézkedés nem a megtorlást szolgálja, hanem megelőzés jellege van. A súlyosabb vétségek elkövetését kívánja megelőzni, illetve nevelni a gyermeket.
A magatartás értékelésénél az írásbeli fegyelmi intézkedésekre befolyással vannak.

Az osztályfőnöki, szaktanári és igazgatói figyelmeztetések után tanítói, szaktanári osztályfőnöki intő, rovó, igazgatói intő, rovó.
Az írásbeli fegyelmező intézkedések előtt, szóbeli fegyelmi intézkedés szükséges.
Súlyosabb esetekben csak írásbeli fegyelmi intézkedés adható. Ennek mérlegelése a pedagógus feladata.

Súlyos és ismétlődő fegyelemsértések esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető, melynek eljárásrendje a házirendben olvasható. 10 év alatti tanuló ellen fegyelmi eljárás nem indítható.

A Református Közoktatási törvény értelmében . 3,§ 3. bek, nem lehet az iskola tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást tanúsít , olyan közösség tagja, amely a törvénnyel összeegyeztethetetlen nézeteket vall. Büntetésben részesülhet:

  • Tanulmányi kötelességeit nem teljesíti folyamatosan
  • Megszegi a házirend előírásait
  • Igazolatlanul mulaszt

Az iskolai büntetési formák:

  • Szaktárgyi figyelmeztetés
  • nevelői figyelmeztetés
  • Osztályfőnöki figyelmeztetés , intő, rovó
  • Igazgatói figyelmeztetés
  • Igazgatói intés
  • Igazgatói megrovás
  • Tantestületi figyelmeztetés
  • Tantestületi intés, rovás

A büntetések kiszabásánál a fokozatosság érvényesül. Súlyosabb kötelesség szegés esetén a sorrendtől el lehet térni.

Ezek a következő okok:

  1. agresszív magatartás verekedés, bántalmazás
  2. egészségre ártalmas dolgok, szerek iskolába hozatala
  3. más testi épségét veszélyeztető dolgok behozatala
  4. szándékos károkozás
  5. az iskola nevelőinek, dolgozóinak emberi méltóságának megsértése
  6. Minden más, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősíthető.

A fegyelmi eljárás indítása, és lefolytatása a fegyelmi szabályzatban foglaltak szerint. /Házirend melléklete/ Valamennyi büntetést írásba kell foglalni, melyet a szülő részére el kell küldeni.

13. Gyermekvédelem

13.1. veszélyeztetettség, prevenció

A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében együtt működik szükség esetén:

  • Nevelési Tanácsadóval
  • Gyermekjóléti Szolgálattal
  • Egyéb a gyermekek érdekeit védő szervezetekkel.

A gyermekvédelmi feladatokat az intézmény igazgatója látja el, az igazgató helyettes, és az osztályfőnökök együttműködésével.

A gyermekvédelmi feladatok különösen:

  • Egészségnevelési programok szervezése
  • A gyermekeket tájékoztatják milyen problémákkal kereshetik meg
  • Gyermekjóléti szolgálattal együttműködve eseti ügyek megbeszélése
  • Gyermek rendszeres vagy egyszeri gyermekvédelmi támogatásában
  • Gyermekbántalmazás esetén segítségnyújtás keresés illetékes hatóságok bevonásával

A gyermek és ifjúsági ügyekben a szülők az igazgató, vagy az osztályfőnök megkeresésével kérhetnek segítséget Naponta munkaidőben.

14. Egészségügyi vizsgálat ellenőrzése

Az iskola főállású iskolaorvossal nem rendelkezik. A jogszabályban előírt egészségügyi tennivalókat az iskolába Kirendelt gyermekorvos, fogorvos és védőnő látja el.
Feladatukat éves munkaterv alapján végzik, melyet a hatályos jogszabályok alapján évente készítenek el.
Az egészségügyi szűrések és vizsgálatok a gyerekek számára ingyenesek.

A fogászati szűrés évente a körzeti orvosi rendelőben történik, szintén ingyenes.

15. Gyermekétkeztetés

Az érvényes rendelkezések értelmében a tanulók a térítési díj nyersanyag költségre eső részét fizetik kedvezményes étkezés esetén.

  • A kedvezmény érvényes a 18. kerületben élők, de más kedvezményben nem részesülők számára
  • A térítési díjak beszedése az iskola titkári szobájában kijelölt napokon történik.
16. Térítésmentes tankönyvellátás

A hatályos törvény értelmében a minden tanuló térítés mentesen kap új, vagy kölcsönözhető használt könyvet.

Az utolsó tanítási napon a könyvtárban a tankönyvfelelősnek kell átadni. Az elvesztett, vagy használhatatlanra rongyolt könyvet meg kell fizetni.

17. Az egészségügyi óvó- védő intézkedések

A tanulók joga, hogy az egészsége érdekében megelőző vizsgálatokon vehessen részt. A rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a védőnő biztosítja.

Szűrést végez:

  • A gyermekek joga, hogy krisztusi szeretet jegyében személyre szóló színvonalas szellemi lelki testi gondozásban részesüljön
  • fogászati
  • belgyógyászati
  • a fizikai állapot mérésben vegyen részt
  • továbbtanulás előtt alkalmassági vizsgálatban részesüljön
  • A védőnő higiéniai vizsgálatokat végez rendszeresen
  • Az iskola egész területén tilos a dohányzás
18. A helyiségek berendezési tárgyak használati rendje

A szaktantermek használati rendje:
A szaktanteremben a tanulók csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Eszközök felszerelések használata a helységekben felfüggesztett teremrend szerint lehet.
Számítástechnika, könyvtár, tornaterem, természettudományi terem, technika terem, rajzterem.
A szaktanterem használati rendjét a helység szaktanára állítja össze és az igazgató hagyja jóvá.

Fel kell tüntetni:

  • szakterem típusa
  • a felelős neve
  • helységben tartózkodás rendje
  • használati engedélyhez kötött eszközök, berendezési tárgyak felsorolása
  • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása

Az intézmény berendezési tárgyait, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből ahová leltár szerint tartozik.
Kivételes esetben székeket, padokat el lehet vinni, de vissza is kell rakni ez is engedélyhez kötött. A helység leltárfelelőstől kell engedélyt kérni.
Az eszközök használata csak a használati utasítás alapján lehet.
Az eszközöket és berendezési tárgyakat az iskolából elvinni csak az igazgató írásos engedélye alapján lehet. Karbantartás, kártérítés

A gazdasági vezető felelős a szaktantermek és más helységek balesetmentes használhatóságáért, és azok balesetmentes Karbantartásáért.
Bármely eszköz meghibásodik, jelenteni kell a gazdasági vezetőnek, aki intézkedik a hiba elhárításáról.
Az épületben és berendezési tárgyaiban keletkezett kár kivizsgálása az igazgató feladata. Szándékos károkozás bizonyítást nyer, azt meg kell téríteni a tanulónak az amortizációs érték megállapítás szerint.

19. Az iskola hagyományai és az ünnepélyek rendje

Az iskola hagyományainak ápolása, megtartása, bővítése az iskola jó hírének megőrzése az alkalmazottak és a gyermekek kötelessége. A hagyományok ápolásának színvonalas és méltó gyakorlati megvalósításába bevonjuk a szülőket, fenntartó gyülekezetet, leendő első osztályosokat. Igény szerint a kerületi szintű ünnepi alkalmakra felkérésre műsorral, részvéttel járulunk hozzá a lakókörnyezeti közösség építéséhez.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok, a vallási elkötelezettségnek való megfelelés. keresztyén, keresztény hagyományok, a Biblia tanításának megismerése , tevékenységünk és életünk vezérfonalaként

  • A nemzeti ünnepek és emléknapok rendezése és megtartása nemzeti hagyományok ápolása a hazafias nevelést, nemzettudat fejlesztését szolgálja
  • Az egyházi ünnepeink a hitéleti nevelést, egyházunk hagyományainak megismerését és a gyülekezethez tartozást szolgálja
  • Egyéb ünnepek a népi szokások, és a múlt emlékeinek megőrzése céljából rendszeresen hagyományőrző szabadidős programok és ünnepi alkalmak szervezésével neveljük tanulóinkat.
  • A mások és egymás iránti tiszteletre nevelés a célunk.

Rendezvényeink:

  • Tanévnyitó istentisztelet, majd a fogadalomtétel napja
  • Reformáció ünnepe
  • Mikulás
  • Karácsonyi ünnep
  • Adventi gyertyagyújtások –csendes napok –heti áhítat, reggeli igehallgatás és ima
  • Farsang
  • Húsvét
  • Pünkösd
  • Tanév végi évzáró istentisztelet
  • Nemzeti ünnepeink: aradi vértanuk, október 6. október 23. március 15.
  • Magyar kultúra napja, anyák napja, DÖK nap, Költészet napja, A nemzeti összetartozás napja jún. 4.
  • Egészségnap
  • Népszokások hagyományőrzés: szüret, adventi csendes nap, vízkereszt, böjt, húsvéti, pünkösdölő
  • ballagás
  • Szabadidős hagyományok: kapcsolódnak a tananyaghoz – erdei iskola,, adventi csendes nap, farsang, húsvéticsendes délután, DÖK napi közös rendezvény szülőkkel közös szervezésben.

Az iskola hagyományainak ápolása:A rendezvényekre, versenyekre, ünnepekre színvonalas felkészülés szükséges. A rendezvényeken a tanulóknak és az iskola minden dolgozójának kötelező a részvétel.

20. Balesetvédelem

A balesetvédelem alapszabályai

Tanuló vagy gyermekbaleset minden olyan baleset, amely a gyermeket a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység
során éri, amikor a nevelési- oktatási intézmény felügyelete alatt áll.

  • Tanuló és gyermekbaleseteket a rendeletben szabályozott nyomtatványon kell nyilvántartani.
  • Három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni.
  • Ki kell vizsgálni a baleset körülményeit, okait és személyi és tárgyi vonatkozásban.
  • A baleset kivizsgálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és 8 napon belül el kell küldeni a fenntartónak.
  • Egy példányát a kiskorú szülőjének
  • Egy példányát az iskola őriz
  • Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak

Súlyos balestnek számít:
Haláleset vagy 90 napon belüli elhalálozás
Érzékelő képesség elvesztése, vagy jelentős károsodás
Súlyos csonkulás
Beszélőképesség elvesztése, torzulás, bénulás, elmezavar

Ezekről a balesetekről az illetékes kormányhivatalt is értesíteni kell. A baleset kivizsgálására középfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakembert kell bevonni.
A balesetek kivizsgálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, a megelőzés érdekében.

10 évesnél idősebb tanulók pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: • fúrógép

  • barkácsgép
  • forrasztópáka
  • villamos háztartási gépek segédmotoros kerékpár
  • kerti gépek
  • tartós beteg gyermek estében az iskolaorvos, vagy szakorvos szakvéleménye alapján kell eljárni.
21. Rendkívüli esemény bombariadó esetén szükséges teendők

Rendkívüli eseménynek számít minden olyan esemény mely a nevelő oktató munka menetét akadályozza a gyermekek és dolgozók biztonságát, egészségét az épületet felszerelést veszélyezteti.Rendkívüli események:
Természeti katasztrófa pl.: villámlás, földrengés, belvíz
Tűz
Robbanással történő fenyegetés
Az iskola minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az igazgató dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.
Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben lévő helyettes hivatott intézkedni.

Értesíteni kell rendkívüli esetben:

  • Az intézmény fenntartóját
  • Tűz esetén a tűzoltóságot
  • Robbanásveszély esetén a rendőrséget
  • Személyi sérülés esetén a mentőket
  • Éjszakai esemény alkalmával a biztonsági szolgálat intézkedik

Rendkívüli esemény alkalmával az intézkedésre alkalmas személy hosszan megnyomja a csengőt, tűzriadót fújva.
A gyerekek a szokásos menekülési útvonalon az udvarra biztonsági távolságra mennek. A gyermekek felügyeletéért a pedagógusok felelősek.
Katasztrófa HIT szabályzat szerint kell eljárni

A következő óvintézkedéseket kell megtenni:

  • mindenkinek távozni kell az épületből erről meg kell győződni
  • utoljára a foglalkozást tartó személy távozik az épületből meggyőződik hogy mindenki elhagyta az épületet.
  • A gyermekek elhelyezése a szomszédos iskolában vagy óvodában történik szükség esetén.

A kiürítés után az alábbiakról kell gondoskodni az intézmény vezetőjének:Kijáratok nyitásáról
Közművezetékek elzárásáról
Vízszerzési helyek szabaddá tételéről
Elsősegély nyújtás megszervezéséről
Rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek fogadásáról.

A helyszínre érkező hivatalos szerveket tájékoztatni kell:

  1. a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
  2. veszélyeztetett épület jellemzőiről
  3. közművek helyéről
  4. az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, ill. katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követően azok vezetője intézkedik a további szükséges intézkedésekről. Az épület kiürítési terve alapján évente egy alkalommal gyakorolni kell. A tűz és bombariadó tervben leírtak az intézmény minden dolgozójára érvényes és kötelező.
A tűzriadó és bombariadó tervet lezárt borítékban kell elhelyezni:

Igazgató helyettesi iroda, szintenként a folyosón.

21. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az iskolában a következők kivételével tilos a reklámtevékenység:
Megengedett:
Gyermekeknek szóló, és egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, egyházi tevékenységgel, kulturális tevékenységgel Foglalkozik.

A reklám kihelyezéséről igazgatói engedély kérése kötelező.

22. Iratkezelés, dokumentumok nyilvánossága
  • Az intézménybe érkező névre szóló leveleket, iratokat az iratkezelő veszi át, és adja oda az illetékeseknek.
  • Egyéb küldeményeket az iskola vezetőjének ad át.
  • Az intézkedésre váró iratokat 15 napon belül el kell intézni
  • Valamennyi ki és beérkező és bent keletkezett iratot iktatni kell. Az iktatásért az iskolatitkár és a gazdasági vezetőfelelős.
  • Az átvett, illetve átadott hivatalos iratokat kísérő levéllel kell ellátni, személyesen átvett ill. átadott leveleket
  • átvételi elismervénnyel kell ellátni.
  • A részletes iratkezelési eljárást a hatályos jogszabályok szerint kell alkalmazni.
  • Az iskola dokumentumai az intézmény honlapján olvasható a közzétételi listán, és az iskola könyvtárában.

23. Az elektronikus úton előállított dokumentumok papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, valamint az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.A hitelesítés módja: vezető aláírásával, vagy az ügyintéző aláírásával.
Az elektronikus úton keletkezett iratok papír alapú iktatása a hatályos jogszabályok szerint történik. Selejtezésük az ügy tartalma szerinti idő alapján .

24. Az intézmény működéséi rendjét meghatározó dokumentumok: tartalmuk egymásra épülnek.
meghatározó dokumentumok a NKT, és EMMI rendelet, a Református közoktatási tv. és végrehajtási utasítás, és a vonatkozó törvények, kormányrendeletek

1. alapító okirat
2. szervezeti és működési szabályzat
3. pedagógiai program
4. házirend
5. 5 éves továbbképzési terv és éves terv

Az intézmény tervezhető és elszámolható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: – a tanév munkaterve kiegészítve az éves és féléves beszámolókkal
Egyéb belső szabályozások, BÖCS terv

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit , aláírás biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, szükség esetén módosítja.

Az SZMSZ tartalma: az intézmény törvényes működését szabályozza, az igazgató készíti el a hatályos jogszabályok alapján, és jóváhagyja a nevelőtestület, a fenntartó és véleményezik a kisebb közösségek: DÖK szülői közösség. Mellékletei eljárásrendeket szabályoz, és a házirenddel együtt szabályozza az intézmény és használói tevékenységét.

Pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő- oktató munka tartalmi szakmai alapjait. A Pedagógiai program megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24.§ 1. bekezdése biztosít szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

  • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját református keresztyén elveken alapuló nevelést és oktatást. Ennek értelmében meghatározunk a tanulók felvételekor feltételeket, továbbá a helyi tantervet ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező kötelezően választható és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait az előírt tananyagot, és követelményeket.
  • Feltételeink: első sorban református vallású, vallását gyakorló család gyermeke, más felekezethez tartozó szülők is beírathatják gyermekeiket a nyitottság jegyében, ha van lehetőség, hely, kerületben élő HHH, Vagy HHH vagy testvér gyermekek, akik elfogadják, magukra nézve kötelező érvényűnek tartják és betartják az iskola törvényeit.
  • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és segédletek taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
  • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabályi keretek között a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáit.
  • Továbbá: közösségfejlesztés, pedagógusok intézményi feladatai, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos bánásmód,
  • A tanulók intézményi döntésben való részvételi jogát, fizikai állapot felméréséhez szükséges módszereket.
  • A pedagógiai programot az igazgató és a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá így válik érvényessé.

Megtekinthető: az igazgatói irodában, az iskola honlapján.Házirend:
A szülők és tanulók jogait és kötelességeit szabályozza, valamint az iskola működésére vonatkozó hatályos jogszabályokat foglalja magába. A szülők és tanulók megismerik az iskolába beiratkozás alkalmával, a tanulók minden tanév elején, és azt magukra nézve elfogadják, betartják a tanulói jogviszony kezdetétől annak végéig.

5. Továbbképzési terv

1.éves és 5 éves program a pedagógiai programmal összhangban, az iskola és a pedagógusok szükségleteinek és a terveinek összehangolásával készül. A pedagógusok életpályájának, minősítésének és belső önértékelésnek összehangolásával. A tervezés éves előkészítése jelentkezés, egyeztetés és az előzetes 5 éves terv figyelembe vétele alapján készül el a végleges beiskolázási terv.

Az éves munkaterv

Az éves munkatervet a nevelőtestület javaslatára az igazgató készíti el, elfogadása a nevelőtestületi értekezleten van. Elkészítése a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalom szerint, a pedagógiai program tartalmi elemeinek figyelembe vételével tartalmazza a nevelési elveket célokat feladatokat. Tevékenységeket munkafolyamatokat időbeli cselekvési tervet határidőket és felelősöket. A tanév helyi rendje a munkaterv részeként szerepel. Elfogadásakor ki kell kérni a szülői szervezet és a DÖK véleményét. A munkaterv egy példánya a honlapon megjelenik, és a tanáriban is megtalálható.

A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése 2013. október 1.-től a hatályos jogszabályok szerint.

A pedagógusok a pedagógus 1-be sorolása 2013. október 1-től 2 év gyakorlattal nem rendelkező pedagógus gyakornok státuszba kerül. A pedagógusok 2013-10-01-től 2018. június 30-ig minősítő vizsgán kell átesni, ekkor pedagógus 2-be kerülhetnek.
Szakvizsgázott pedagógusok 2015. január 1-től kérhetik a pedagógus. 2-be sorolásukat, ha portfoliójukat a kormányhivatal elfogadta. És felkészülnek 3 éven belül a minősítésre. MINŐSÍTŐ VIZSGA LEHETŐSÉGÉT 2022-IG MEGHOSSZABÍTOTTÁK

Záró rendelkezések

Az SZMSZ szabályzat módosítása a szülői szervezet, a diákönkormányzat egyetértése, a nevelőtestület elfogadása, és a fenntartó jóváhagyása után lép életbe.

Érvényes a következő felülvizsgálatig.
Az intézmény eredményes működéséhez szükséges szabályzatokat és rendeleteket mellékletként szabályozzuk.

Ezek: belső ellenőrzés ügyvitel és iratkezelés intézményi gazdálkodás, egyéb szabályzatokat igazgatói utasításként önálló szabályzatként tartunk nyilván.
Az SZMSZ szabályzata : a fenntartó jóváhagyásával: 2013. január 1-én lép hatályba.

Törvényhez igazítva: 2013. szeptember 1. Törvényhez igazítva: 2017. január 1 2019. szeptember 1. 2020. január 1.

Záradék:

Jelen szervezési és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete az igazgató előterjesztése után ….. számú határozattal

SZENCZI MOLNÁR ALBERT REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1188 Budapest, Nagykőrösi út 55 – 57
Telefon / Fax: 1/ 294-5168 1/ 292-0279 e-mail: szenczi@szenczi.hu Magyarné Teliska Gyöngyi

Iskolai sportkör szabályzata az SZMSZ melléklete
Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az intézmény a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012 /VIII: 31) EMMI rendelet 4. § 2 pontja alapján az SZMSZ köteles szabályozni az iskolai sportkör valamit az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét.

Az iskolai vezetés és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje.

Az iskolai sportkör feladatát ellátja: -saját szervezetén belül, illetve
az iskolai diáksport egyesület

Az iskolai sportkör munkáját a testnevelő tanárok irányítja, aki képviselik az iskolai sportkört az iskola vezetőségével kialakított kapcsolattartás folyamán.

A kapcsolattartás módja:

  • szóbeli tájékoztatás adása
  • egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel

A kapcsolattartásrendjét az határozza meg, hogy az intézményben működő egyéb foglalkozások egyik szervezeti formája ként működő szervezet.

  • A sportkör javaslatot tehet az intézmény vezetése számára:
  • működésével, tevékenységével kapcsolatos kérdéskörben
  • az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben
  • a sportköri feladatok ellátásához szükséges eszközök feltételek megteremtése, javítása területen.
  • A sportkörnek együtt kell működni abban, hogy a mindennapi testedzés az iskolában biztosítható legyen
  • megfelelően kerüljenek meghatározásra a foglalkozásokra szánt időkeretek.
  • Kapcsolattartás fontos eleme, hogy a sportköri foglalkozásokról egy tanítási évre szóló szakmai programot kell összeállítani, és foglalkozási naplót kell vezetni mely, igazolja a sportköri tevékenységet.
Tartalomjegyzék