A 2024/2025-ös tanév évzáróján Édes Árpád lelkipásztor és Varga Tünde igazgató asszony által elmondott beszédeket közöljük.

Az eseményről további fotók a honlap galéria oldalán találhatóak.

 

Kapibarák ideje – Évzáró áhítat

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” Filippi 4, 4-7.

Feleségem szerint onnan lehet tudni, hogy valami kiment a divatból, lejárt lemez, hogy most már én is tudok róla, hozzám is megérkezett, lelkesen mesélek róla, utánaolvasok, vagy videókat nézek róla. Így van ez most a kapibarákkal is. Megkérdeztem az egyik gyermekem, hogy hallott-e már a kapibarákról? –Apa, az két éve volt menő.

Gondolom, éppen ezért hosszasan nem kell bemutatnom ezeket a méltán világhírű rágcsáló állatokat, de ha estleg van még olyan, aki hozzám hasonlóan a lejárt lemezeket gyűjti, elmondom, hogy ez a világ legnagyobb testű rágcsálója. Dél-Amerikában élnek, 30 kilót is nyomhat. Szeretik a vizet, a társaságot, állandóan csacsognak. A kapibara barna szőrös, nem borotválkozik, és nyakra támad… Nem, éppen ellenkezőleg arról híres, hogy milyen szelíd. De nem csak, hogy szelíd, hanem barátkozik is. Ez nagy különbség mondjuk a nyúlhoz képest. Aki félelmében elbújuk a föld alá. A kapibara szívesen ismerkedik idegen számára látszólag veszélyes állatokkal is. Vannak felvételek, hogy mondjuk egy krokodil hátán ’nagy chillesen’ utazik. Tulajdonképpen a természetben a túlélés az egy alapértelmezett érték, hiszen kíméletlen verseny uralkodik minden területen, ahol jobb, ha az ember nem bízik senkiben, gyorsan fut, jól rejtőzködik, csíp rúg harap, ügyesen védekezik és félelmetesen támad. De mintha ezek az állatok egy másik iskolába jártak volna, ők barátságosak, szelídek, és mégis sikeresek, mert megkedvelik őket még az ellenségeik is. „A ti szelídlelkűségetek legyen ismert minden „ember előtt.” Bátran különböznek a környezetüktől. Azért járunk keresztyén iskolába, hogy mi is bátran különbözzünk attól a világtól, ahol gyakran farkastörvények uralkodnak, és mégis elérjük a célunkat. „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet” A gyerekek persze nem szeretnek különbözni, a felnőttek sem annyira. Együtt érdemes különbözni. A ti szelídlelkűségetek legyen ismert minden ember előtt. Ha van egy jócsapat, ha megtanuljuk, hogy nem kell félnünk, ha megtanulunk bízni egymásban. A szelídség az önuralom, ha megtanuljuk kezelni az indulatainkat egyszerűen úgy, hogy sokat vagyunk szeretetközösségben. Egyszer az egyik táborban volt egy kisfiú, Lacikának hívták. Lacika, ahol megjelent valami mindig tört: egy ablak, egy gitár, egy pohár kislány szívek. A tábor utolsó napján odalépett hozzám egy szép színes gyíkkal a kezében. Itt a vég – gondoltam—a szegény gyíkot utolérte a végzete. De Lacika ennyit mondott: nézze Árpi bácsi, milyen szép és elengedte a kövek között. Mi a titka, ennek a fajta szelídségnek? Három szó a titok. Az úr közel. Közel van azokhoz, akik hívják, közel van azokhoz, akik készek visszavenni az egójukból. Közel van azokhoz, akik szomorúságukban és félelmükben keresik őt. Közel van azokhoz, akik keresik egymás társaságát. Víz, társaság, és az Úr közelsége. Igazi kapibarás nyarat mindenkinek!

 

Kedves Vendégeink, kedves Szülők, kedves Gyerekek!

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit tanévzáró ünnepélyünkön.

Kedves Gyerekek, talán emlékeztek még arra, hogy a szeptember elsején küldtem nektek egy virtuális képeslapot, amelynek ti voltatok a címzettjei. Ezzel a gondolattal indítottuk közösen a tanévet:

Az előttetek álló tanév izgalmas lehetőségeit és kihívásait fogadjátok nyitott szívvel és vidám lélekkel!

Ma, amikor közösen búcsúzunk ettől a tanévtől, bízom benne, hogy mindannyian találtatok benne valami különlegeset, valami maradandót. Ha megkértelek volna benneteket, hogy küldjétek el, mi jellemezte számotokra leginkább ezt a tanévet, biztosan egy színes és gazdag szófelhőt látnánk, melyben ezek a szavak is ott lennének: derűs, izgalmas, fergeteges, sikeres, gazdag, határtalan, vidám, örömteli, mókás, hangulatos, meghitt, dicséretes.

Ti határtalan örömmel jártatok a Felvidéken, kedves hetedikesek és a hazatéréskor nemcsak új ismeretekkel, hanem közös élményekkel is gazdagodtatok. Köszönöm Holové Zsuzsanna tanárnőnek, hogy ennek a csodás útnak a megszervezésében oroszlánrészt vállalt. A program jövőre is folytatódik!

Dicséretes, hogy harmincnyolc diák vett részt jutalomkiránduláson június elején Pozsonyban és Szencen, iskolánk névadójának, Szenczi Molnár Albert születésének 450. évfordulója alkalmából. Névadónk szobrának megkoszorúzása, a közös himnuszéneklés és a történelmi helyszínek felfedezése mind felejthetetlen közösségi élmény marad számunkra.

Kedves Hatodikosok, emlékeztek még a Bibliamúzeumban tett kalandos „nyomozásra”, vagy az esztergomi kirándulásra? Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egy nagy IGEN-nel válaszoltok.

Kedves negyedikesek, ötödikesek és hatodikosok!

Az Erzsébet-tábor új és felejthetetlen élményével gazdagon tértetek haza, hiszen remekül éreztétek magatokat mindhárom napon. A bökkenőt a következő két tanítási nap: a csütörtök és a péntek jelentette csak!

És milyen büszkék lehetünk azokra az Aranyos, ezüstös Szenczisekre, akik a Játsszunk együtt! szuperdöntőjében fantasztikus küzdelem után a második helyet szerezték meg! Ez igazi csapatmunka volt – a közösség erejével!

Kedves Elsőseink!

Megtanultatok írni, olvasni, számolni, és ami a legfontosabb, megszerettétek az olvasást! Nagy öröm volt számunkra hallani meseolvasásotokat. Köszönöm.

Kedves Másodikosok!

Nagy küzdelemben győztétek le a szorzótábla nehézségeit, mára már mindannyian egységesen mondhatjátok, gyerekjáték az egész!

Kedves Harmadikosok!

Mivel nyitott szemmel, nyitott füllel és nyitott szívvel voltatok jelen az iskolában megszámlálhatatlan titkot fedezhettetek fel.

Kedves Tanítványaink!

A szófelhőből egyértelműen kiderül, hogy igen, ez a nap ígéretes, s minden nap egy-egy ígéretes nap! Van értelme kitartani, küzdeni, gyakorolni, szorgalmasnak lenni.

Mi büszkén tekintünk rátok.

Kedves Kollégák!

Köszönöm a számtalan felejthetetlen program megálmodását, megvalósítását, a megmérettetések örömteli eredményeit, az elkötelezett, szolgálatkész munkátokat!

Kedves Szülők!

Köszönjük támogatásukat, segítőkészségüket, imádságban hordozásukat.

Kedves gyerekek, mit kívánok a nyárra?

Horváth Imre versével kívánok minden jót nektek:
Homokvárhoz: kupacot,
Horgászoknak: kukacot,
Hegymászóknak: nagy hegyet,
hűs fagyihoz: friss tejet,
folyópartra: fát, nagyot,
vakációt -száz napot!

Kívánok mindenkinek örömteli vakációt! Legyen a szünidő mindenki testi-lelki feltöltődésére! Ezzel a 2024/2025-ös tanévet bezárom.